:)A Georgikon története

A Georgikon története


A keszthelyi Georgikon Kar jogelődeit tekintve Európa legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőoktatási intézménye. 1797. július 1-jén kezdte meg működését, nevét a csehországi Bulla Károly professzor javaslatára az intézményt alapító Festetics György gróf nevéről, illetve Vergilius tankölteményeiről nevezték el. Alapításának célját Richard Bright brit utazó úgy fogalmazta meg, hogy az intézmény a mezőgazdaság ismereteinek átadásával szakképzett gazdatiszteket, a Festetics-birtokok számára gyakorlati ismeretekkel rendelkező béreseket bocsát útjukra, az ország mezőgazdaságának javítása érdekében a földműveléssel foglalkozók részére képzési lehetőséget nyújt. Bár az intézmény főleg a gróf tisztjeinek a képzésére alakult, nyilvánosságát jelzi, hogy bárki fizetés vagy tandíj nélkül hallgathatta a kívánt órákat, a választott tárgyakból vizsgázhatott. Az alapító ösztöndíjak adományozásával azokat a hallgatókat is támogatta, akik nem az ő birtokán akartak elhelyezkedni, vagy csak tanulás céljából érkeztek Keszthelyre. A tanári karban a kibontakozó hazai agrár-szakoktatás kiemelkedő alakjai találhatók: Pethe Ferenc, Nagyváthy János, Rumy Károly György stb. Az iskola hivatalosan a latin és a német nyelvet használta, mivel nem minden oktató tudott magyarul, ill. voltak külföldi diákok is. A magyar nyelv 1846-ban vált egyeduralkodóvá mind az oktatásban, mind az ügyiratok kezelésében.

A Georgikon épülete a hasonló nevű utcában állott egykoron. A gyakorlati oktatást szolgáló tangazdaság is már az alapítás évében létrejött, hiszen a szakoktatási intézményhez a kezdetektől majorság is tartozott. Az eredeti épületek már nincsenek meg, a másodikként felépült épületegyüttes egy részében jött létre 1972-ben a Georgikon Majormúzeum az intézmény fennállásának 175. évfordulója tiszteletére. Az 1797. évi alapítás után, mintegy fél évszázados működést követően, az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc, s a leveretést követő önkényuralmi időszak megszakította a Georgikon működését. Bár Festetics Tasziló gróf 1864-ben tanulmányi célokra már földet adott bérbe tangazdaságként az intézetnek, az iskola igazi ujjá születése a kiegyezéshez közeledő politikai-társadalmi időszakban, 1865-ben történt meg, Országos Gazdászati és Erdőszeti Felsőbb Tanintézet néven. Az intézmény működését a következő évtől Országos Gazdászati Tanintézet, majd 1869-től Magyar Királyi Felsőbb Gazdászati Tanintézet néven folytatta. 1865-ben felépült a major is, mely megfelelt a kor gazdasági kívánalmainak.

Az intézmény szervezeti keretei 1874-ig gyakorlatilag ugyanazok maradtak. Az iskola az egykori mezőváros, Keszthely ma is létező, azonos nevű részén, a Fő téren 1790-ben elkészült épületben kapott helyet, ahol a gazdasági tanintézet 1865-1897 között működött. Az 1874-ig terjedő időszak az újraindításért, a tárgyi és szakmai feltételek megteremtéséért folytatott küzdelem korszaka volt. A Habsburgok magyarországi birtokán, Magyaróváron 1818-ban létrehozott gazdasági intézet 1874-ben akadémiai rangot kapott, Keszthely, Debrecen, Kassa és Kolozsmonostor gazdasági tanintézet lett.

1906-ban, a magyarországi agrárszakoktatás reformja során a többi gazdasági tanintézethez hasonlóan a keszthelyi M. Kir. Gazdasági Tanintézetet is akadémiává szervezték át. Így a középfokú gazdászképzés helyébe ismét a felsőfokú szakoktatás lépett.

Az Akadémia a két világháború közötti időben képzett gazdászok egész sorát bocsátotta ki. 1945 után a megváltozott politikai-társadalmi és gazdasági viszonyok új helyzetet teremtettek. A 4050/1945. M. E. rendelet szerint, minden agrároktatási intézmény a földművelésügyi tárca ellenőrzése alá került. Az Akadémiát először főiskolává szervezték át, majd a 8740/1945. sz. törvény szerint létrejött a budapesti székhelyű Magyar Agrártudományi Egyetem és ennek lett Keszthely, valamint Mosonmagyaróvár és Debrecen is szervezeti egysége. Még ugyanebben az évben az egyetemen belül négy kart alakítottak ki: mezőgazdaság-tudományi, állatorvos-tudományi, erdőgazdasági és kertészet-szőlészeti tudományos területeket különböztetve meg.

A keszthelyi osztály 1949 márciusáig működött. 1953-ban, elkülönítve egymástól a nagy múltú szakoktatási intézményeket, létrejött a három Mezőgazdasági Akadémia: Mosonmagyaróvár, Keszthely és Debrecen. Így a keszthelyi intézmény 5 évnyi kényszerszünet után 1954-től folytathatta munkáját immár Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia néven. Az 1957. évi 35. sz. törvényerejű rendelet szerint az akadémiák újból egyetemi rangot kaptak, tanulmányi idejük öt évre emelkedett, s a végzetteket mezőgazdasági mérnökké nevezték ki. 1960-ban az intézményhez csatolták a Délnyugat-Dunántúli Kísérleti Intézetet, sikeresen ötvözve, ezáltal az oktatást és a kutatást. 1963-tól az éppen kiépülő szaktanácsadási hálózat irányítása is Keszthely feladata lett.

1962-ben létrehozták a keszthelyi és mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolákat, majd 1970-től Agrártudományi Egyetem, Keszthely néven egyesítették őket. 1987-ben a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolából alakult Állattenyésztési Kar is része lett az intézménynek. 1990-ben következett be a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának végső szervezeti átalakulása. Az ekkor kialakított szervezeti keretek között működött a kar 2000. január 1-ig, amikor is a Pannon Agrártudományi Egyetem a felsőoktatási intézmények integrációja következményeként megszűnt. Az országgyűlés a több mint 200 éves intézményt a Veszprémi Egyetemhez csatolta.

Az integrációval igazi régiós szerepet betöltő szellemi központ jött létre Pannóniában. Az integrált Veszprémi Egyetem immár élő és élettelen természettudományos, mérnöki, tanári és bölcsész, művészeti és közgazdasági képzést kínál diákjainak. 2006. március 1-től egyetemünk neve: Pannon Egyetem. Ezzel alapító okiratunk és szándékaink szerint a régió és a tágabb térség meghatározó egyeteme nevében is kifejezi küldetését.

 

Egyetemi honlap

Georgikon Alapítvány

Online közösség

.....................
  • 2017/2018-as tanév időbeosztása
  • .....................
    • Egyetemi Kollégiumi Iroda
    • .....................